A klímaváltozás lehetséges okai – Tengeri áramlatok megváltozása

A tengerek, óceánok alapvető és meghatározó részei a Föld “éghajlati rendszerének”. A Föld felszínét 71%-ban borító víz állandó körforgásban van, amely körforgás változásainak komoly hatásai lehetnek a Föld éghajlatára, illetve az egyes érintett területekre. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a tengeráramlatok megváltozása, és a hőmérséklet alakulása (mint a klímaváltozás jelensége) nem egyirányú folyamat. Vagyis, az áramlatok megváltozása hatással lehet a hőmérsékleti viszonyokra, és ez ugyanígy igaz fordítva is. 

A világtenger három különböző fajtájú mozgást végez, amelyeket döntően a napsugárzás mozgatóereje és a gravitáció okozzák.

Első a hullámzás, ez két eltérő sűrűségű anyag (víz és levegő) határán alakul ki. Második a tengerjárás, vagy árapály jelensége, ami a Hold és a Föld közötti tömegvonzás következtében alakul ki.

A bejegyzésben a harmadikkal, a tengeráramlással foglalkozunk bővebben, aminek fontos szerepe van az egyes területének éghajlatának alakításában. Ez az óceánik felső vízrétegének tartósan egy irányba történő áramlását jelenti. Kialakulásában a passzátnak, a nyugati és a sarki szeleknek van nagy szerepe, mozgását pedig döntően a Föld forgásából származó ún. Coriolis-erő befolyásolja.

Az említett három áramlásrendszer mintegy fogaskerékszerűen kapcsolódik egymáshoz. Az Egyenlítő felől a sarkok irányába haladó áramlatok meleg vizet-, míg a sarkok felől érkezők hideg vizet szállítanak. Az áramlások az északi féltekén a mérsékelt övezetben a nyugati partvidéket fűtik, valamint a keletit hűtik. A déli féltekén ez éppen fordítva működik.

Az óceánok vizében (pl. hőmérséklet) és azok áramlásaiban bekövetkező változások értelemszerűen jóval hosszabb időt vesznek igénybe, mint a légkörben bekövetkező változások, azonban hosszabb távon jelentős hatással lehet a hő földi elosztására.

Rövidebb időtávra vonatkoztatva egyértelmű a jelentősége, elég csak az El Nino-ra gondolni (a tengervíz áramlásával összefüggő jelenség az Egyenlítő környékén, amelynek hatására Afrikában száraz, aszályos időszak, a Karib-tengeren pedig esőzéses időszak jelentkezik).

Az áramlások jelentőségét hangsúlyozza a tengerek befagyási határában, a hajózhatóságban és a halászat lehetőségeiben való fontos szerepük.

Állandó áramlatok például a következők:

Meleg áramlatok:

– Észak-atlanti áramlat: meleg vizet szállít, ennek köszönhető, hogy Angliában, enyhe tél van, az északi fekvés ellenére
– Golf-áramlat: USA keleti partjánál
– Kuro-shio: Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjainál

Hideg áramlatok:

– Labrador: Kanada keleti partjainál
– Humboldt: Dél-Amerika nyugati partjainál

A tengeráramlatok és a globális felmelegedés

A felmelegedés lehetséges következménye, hogy a tengeráramlások iránya és egyéb jellemzői megváltoznak. A kutatók elsősorban az Észak-atlanti áramlás (a Golf-áramlat folytatása) gyengülését vagy esetleges leállását valószínűsítik, amelynek oka az, hogy nagy mennyiségű édesvíz kerül az Atlanti-óceán felszínközeli vízrétegeibe a sarki jégsapka és Grönland jegének olvadása miatt, ezzel lecsökkentve a víz sótartalmát és sűrűségét. Ennek következtében lassabb lesz annak süllyedése, ami pedig az áramlás fő mozgatórugója.

A szakemberek előrejelzései szerint az áramlás intenzitásának lecsökkenése Európa nyugati partvidékének lehűlését eredményezi majd.

A hőmérséklet fokozatos növekedésével fellépő különböző változások következtében a Golf-áramlat klasszikus példáján kívül még számos más folyamat megváltozása valószínűsíthető a következő időszakban, egyszer szárazságot és aszályt, máskor heves viharos időszakokat eredményezve. Ilyen például a különböző területek éghajlatát meghatározó monszunok, illetve az El Nino és El Nina áramlatok megváltozása, szélsőségesebbé válása.

A fenti jelenségek megváltozásának pedig tovagyűrűző hatása lehet az éghajlati rendszerre vonatkozóan.